|
Oldal 1 / 3 Ebben az évben annyiban eltérünk az eddigi hagyományoktól, hogy most együtt (U19 és U17) értékeljük a kiemelt bajnokságot, és nem egyszerre, hanem három részletben.
Az "iránytű" az U19-s bajnokság végeredménye, így most - befejezésül, a harmadik részben - az ottani tabella 11-16. helyezett csapatairól lesz szó.
Ami általánosságban és "első" pillantásra elmondható: itt csak vidéki csapatokat találunk, köztük a két újoncot is (Felcsút és Kaposvár). Ami külön érdeksség, hogy az U17-es együttesek - a Sopron kivételével - minden esetben jobban szerepeltek, mint a "nagyobbak". Ennek - és az összetett pontszámításnak - tudható be, hogy a második kieső nem közülük került ki, hanem a Pécs lett.
Az értékelések végén közöljük az összesített pontszámokat (amely alapján egyébként a kiesés dőlt el), és az így "elért" helyezést.
Az újonc Felcsút együtteséről tudni kell, hogy - mint a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyik csapata - csak 1992-s korosztályú fiatalokat szerepeltettek (a 91-esek a Videotonban jutottak szóhoz). A felcsútiak elég rapszódikusan szerepeltek: ősszel 5. helyen álltak (26 ponttal), és még a dobogóra is volt esélyük, aztán tavasszal csak 12 pontot gyűjtöttek (ezzel 14. helyen végeztek). Érdekesség, hogy ugyanilyen mutatókat találunk, ha a hazai mérleget (29 pont, 5. hely , és csak 2 vereség, a Ferencvárostól és a Vasastól egyaránt 1-2) vetjük egybe az idegenbeli szerepléssel (9 pont, 14. hely, egyetlen győzelem, Békéscsabán 0-3). Az is érdekes, hogy ősszel az utolsó hat fordulót veretlenül fejezték be (2 győzelem, négy döntetlen), míg a tavaszi idényben csak a kilencedik játéknapon nyertek először (addig 5 vereség és 3 döntetlen volt a mérlegük).
Legnagyobb siker a bajnokságban: a két "keleti" csapat, a Debrecen és a Nyírsuli legyőzése hazai pályán, mindkettőt 6-2 arányban.
Balsiker: az idegenbeli szereplés, úgy, hogy 10 meccsen még gólt sem tudtak szrezni. A felcsútiak U17-s csapatánál ugyanaz volt a helyzet, mint "feljebb", azaz itt az 1994-es korosztály fiataljai szerepeltek, méghozzá kiegyensúlyozottan, jó néhány bravúrt elérve. Ezek közül a legnagyobb, hogy a negyedik legtöbb gólt szerezték (69), úgy, hogy csak négy olyan meccsük volt, amikor nem találtak soros ellenfelük kapujába. Ugyanakkor több sok gólos 90 percet produkáltak: Kispesten kikaptak (5-4), Kaposvárott(5-5), és Budapesten az MTK ellen (4-4) ikszeltek, Zalaegerszegen (4-6) és Sopronban nyertek (3-4), aztán őket Felcsúton alaposan "kitömték" (8-0).
Kiegyensúlyozottságukat mutatja, hogy otthon és tavasszal 21-21, míg idegenben és ősszel 23-23 pontot szereztek.
Ősszel volt egy hét hetes veretlenségi sorozatuk, a tavaszt viszont rosszul kezdték (4 döntetlen, 1 vereség).
Legnagyobb siker a bajnokságban: az említett bátor támadójáték, és az ezzel elért 69 gól.
Balsiker: a Kecskeméttől hazai pályán elszenvedett vereség (0-2). Összesített pontszám: 38 + 44 = 82 (8. helyezés) A másik újonc, a Kaposvár nem sokban maradt el Felcsúttól. Helyezésben csak eggyel, ami annak köszönhető, hogy hattal több vereséget szenvedtek. Otthon nyújtottak (sokkal) jobb teljesítményt (23 pont), mint vendégségben (9 pont, csupán két győzelem: Kecskeméten 0-2, Sopronban 5-6). Idegenben volt még jó néhány gólzáporos meccsük, igaz ezeken csak egy pontot gyűjtöttek be: Debrecenben (5-5), a fővárosban pedig már csak a kapott gólok száma volt mindig öt (MTK 5-1, Vasas 5-1, Újpest 5-2), a kivétel a Ferencváros volt, de az is vereség (4-3).
Ezek után nem meglepő, hogy a hetedik legtöbb gólt szerezték (58), igaz a második legtöbbet kapták (75). A két idényben majdnem ugyanannyi ponthoz jutottak (ősszel 15, tavasszal 17), közben ősszel volt hat hetük amikor csak egyetlen pontot sikerült szerezniük (4-9. forduló között egy iksz: Debrecenben 5-5, és 5 vereség).
Legnagyobb siker a bajnokságban: három fővárosi csapat legyőzése hazai pályán (Ferencváros 2-1, Újpest 4-2, Vasas 3-0).
Balsiker: a Nyírsulitól hazai pályán elszenvedett vereség (0-1). A kaposváriak U17-s csapata jobb helyezést ért el, mint a "nagyobbak", bár hozzájuk (nagyon) hasonlóan teljesítettek. Otthon voltak eredményesebbek (25 pont), mint idegenben (15 pont, iksz nélkül, azaz fele annyi sikerrel, mint kudarccal), és tavasszal szereztek több pontot (23), mint ősszel (17). Csak három góllal értek el kevesebbet (55), ennek nagy része viszont Horváth Árpád nevéhez fűződik (23), aki ezzel a góllövőlista 3, helyén végzett. A "nagyobbaktól" eltérően viszont csak négy héten át nem nyertek - még ősszel - igaz akkor pontot sem szereztek (4-7. forduló között).
Legnagyobb siker a bajnokságban: az MTK elleni győzelem idegenben (1-5), és a bajnok Honvéd elleni hazai döntetlen (2-2).
Balsiker: a Pécsett elszenvedett vereség (1-2). Összesített pontszám: 32 + 40 = 72 (12. hely) A Debrecen szereplése, és végső helyezése nagy csalódás, még a tavalyi 8. pozícióhoz képest is. A bajnokságot győzelemmel (Újpest ellen 2-1 hazai pályán) kezdték, majd két vereség után újabb három ponthoz jutottak (ugyancsak otthon a Nyírsuli ellen 3-1). Ezek után viszont következett tíz sikermentes forduló (négy döntetlen és hat vereség), és ezzel már őszi idény végén is csak a 13. helyen fordultak. Tavasszal is a kezdet volt a jobb (nyolc forduló - 14 pont), a folytatás pedig siralmas (7 forduló - négy pont).
Otthon voltak sikeresebbek (ötven %-os teljesítményükkel, 5-5 győzelem, döntetlen és vereség), vendégként csak 11 ponthoz jutottak.
Tizenegy alkalommal voltak eredménytelenek, így nem meglepő, hogy a harmadik legkevesebb gólt szerezték (36), ebből Klavács Krisztián egymaga tizenhetet, ezzel a góllövőlista élvonalához tartozik.
Legnagyobb siker a bajnokságban: a Ferencváros elleni kettős siker (mindkét alkalommal 1-0 arányban nyertek).
Balsiker: a Kecskeméttől (1-4) és a Pécstől (0-2) hazai pályán elszenvedett vereség. A debreceni fiatalok viszont jól helyt álltak, igaz a tavalyihoz képest egy helyet visszacsúsztak (most hatodikok lettek, akkor az ötödik helyen végeztek), annak ellenére, hogy egy ponttal többet szereztek (51-50). Hazai pályán több ponthoz jutottak (összesen 30), mint idegenben (21, 50 %-os mérleggel: 6-6 győzelem és vereség, 3 döntetlen).
Érdekesség, hogy az őszi idényt két döntetlennel kezdték és úgy is fejezték be (közte 6 siker és 5 balsiker volt), illetve 22 ponttal. Tavasszal eredményesebbek voltak (összesen 29 pont), és a nyitó forduló veresége után (Újpesten 1-0), nyolc hétig nem találtak legyőzőre (6 győzelem és 2 döntetlen), ekkor még a dobogóra is esélyük volt.
Nem rúgtak sok gólt (47), de ebből Szécsi Márk tizenkilencet szerzett, és ezzel a góllövőlista 4. helyén végzett.
Legnagyobb siker a bajnokságban: a bajnok Honvéd legyőzése hazai pályán (1-0), és az MTK elleni kettős siker (Debrecenben 2-1, Budapesten 0-1).
Balsiker: a Kecskeméttől hazai pályán elszenvedett vereség (0-1). Összesített pontszám: 31 + 51 = 82 (7. hely, több gyözelmükkel előzik meg a felcsútiakat, az arány: 23-20). A Zalaegerszeg megszenvedte ezt a bajnoki évet. A tavalyi ezüstérem után ugyanis most végig a kiesés ellen küzdöttek, végül is sikerrel. Ősszel csak 11 pontra voltak képesek, mindössze két alkalommal nyertek: otthon a Békéscsabát (4. forduló), idegenben pedig a Debrecent (14. forduló) verték, egyformán 2-0 volt a végeredmény. A két siker között (5-13. forduló) viszont csak 3 pontra (6 vereség, három iksz) futotta.
Tavasszal némileg jobban ment, de ez is csak 17 pontra volt elég. Otthon voltak lényegesen eredménysebbek (19 pont), mint vendégként (9 pont, egyetlen - a már említett debreceni - siker).
Mérkőzéseik egy harmadán ikszeltek, ez is oka volt a gyenge szereplésnek.
Legnagyobb siker a bajnokságban: a Ferencváros és a Videoton otthonában elért döntetlenek (mindkét esetben: 2-2).
Balsiker: az egész évi szereplésük. A zalaegerszegi U17-s csapat a tavalyihoz képest csak egy helyet rontott (akkor 9., most 10. lett). Elsősorban hazai pályán mutatott eredményességük dícsérhető, hiszen Zalaegerszegen 26 pontot gyűjtöttek, viszont idegenben igencsak gyengélkedtek, amit jól mutat a megszerzett 10 pont, és az, hogy csak kétszer nyertek (Békéscsabán és Sopronban, mind a kétszer 2-1-re).
Őszi és tavaszi teljesítményük majdnem egyformára sikerült, már ami az elért pontokat illeti (tavaly 17 - idén 19). Meglepően sok gólt kaptak (a negyedik legtöbbet, a Ferencvárossal együtt pontosan hatvanat), ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy csak két meccset tudtak le kapott gól nélkül (mindkettőt hazai pályán, mindkettőn 2-0 volt a végeredmény a Debrecen és az Újpest ellen).
Legnagyobb siker a bajnokságban: a Békéscsaba elleni kettős siker (hazai pályán 2-1, idegenben 1-3).
Balsiker: az újoncoktól Zalaegerszegen elszenvedett vereségek (Kaposvár 0-1, Felcsút 4-6). Összsített pontszám: 28 + 36 = 64 (14. hely) A Nyírsuli sem lehet büszke idei szereplésére, hiszen a tavalyi 11. hely után, idén éppen, hogy csak bent maradtak. Ugyanúgy, mint a zalaiak, ők is tíz alkalommal csak ikszre voltak képesek, és az így elvesztett pontok bizony nagyon hiányoztak. Aakárcsak egy jó góllövő csatár, hiszen a legkevesebb gólt érték el, mérkőzésenként nem jött össze az egy sem (13 alkalommal maradtak "null-találatosak")!
Otthoni szereplésük is elég gyatra lett: 12 pont, 1 (!) győzelem és 9 döntetlen, öt vereség mellett.
Idegenben már csak egyszer ikszeltek, viszont négy alkalommal is tudtak nyerni. A bajnokságban egyébként a 8. fordulóban jutottak először három ponthoz, az újonc Kaposvár otthonában (0-1).
Ősszel voltak eredményesebbek (15 pont, akkor még 11. hely), tavasszal ehhez már csak tizet gyűjtöttek (ezzel ebben az összevetésben 15. helyen végeztek).
Legnagyobb siker a bajnokságban: a Ferencváros elleni győzelem a Népligetben (2-3, úgy, hogy a félidőben még a zöld-fehérek vezettek két góllal).
Balsiker: nyolc (!) gól nélküli döntetlennel zárult találkozójuk (bár ezek között volt sikernek betudható is, például a Videoton és a Győr elleni). A nyírségi U17-s csapat viszont jelentősen előre lépett, hiszen tavaly 10. helyen végeztek, most meg - sokáig dobogóra esélyesként - az ötödikek lettek. Hazai teljesítményükkel ezt el is érték (33 pont - 3. hely), vendégként már halványabbak voltak (20 pont és 7 vereség), lényegében csak a papírforma eredményeket hozták.
A két idényt tekintve jelentős különsbég nincs, hiszen az ősszel megszerzett 25 pontot, tavasszal 28 követte, ez annak is betudható, hogy tavaly négyszer, míg idén már csak egyszer ikszeltek.
Tavasszal egyébként remekül kezdtek (4-4 győzelem és döntetlen), aztán vereség Zalaegerszegen, majd újabb négyszer három pont, ám a bajnokságot két vereséggel zárták.
Legnagyobb siker a bajnokságban: a dobogósok ellen hazai pályán megszerzett 7 pont (Honvéd ellen 2-1, a Győrt is megverték 3-1-re, az MTK ellen 0-0 volt).
Balsiker: az újonc Kaposvár otthonában elszenvedett vereség (1-0). Összesített pontszám: 25 + 53 = 78 (9. hely) A Sopron csapata "csont nélkül" kiesett, és bizony sok jót egyik korosztályról sem tudunk elmondani. Lényegében mindenféle mutatóban utolsók lettek, hiszen mindkét együttesük a legkevesebb győzelmet érte el (3, illetve az U17-s csapat esetében 2), a legtöbb gólt kapta (érdekes, hogy mindkét bajnokságban ez 121) és alegtöbb vereséget szenvedte el (24, illetve 28).
A fiatalabbak a legkevesebb gólt rúgták (a Péccsel egyaránt 23-23), míg az U19-es csapat ebben megelőzte a Nyírsulit (35 - 27).
Elég hamar eldőlt - lényegében már az őszi idény végére - hogy búcsúzni lesznek kénytelenek a kiemelt bajnokságtól, abban csak reménykedni lehet, hogy ezzel nem véglegesen tűnik el a soproni foci a magyarországi futball térképről...
Legközelebb egy hét múlva, augusztus 2-án jelentkezünk, a budapesti csapatok egymás elleni szereplésének bemutatásával, illetve az év csapata összeállításunkkal.
Találatok: 1911
|
